DIS:CO - designkommunikáció

A designkommunikáció röviden DIS:CO tervezői módszerét alkalmazva dolgozunk.

A designkommunikáció – védjegyoltalom alatt álló – tervezői/alkotói szemlélet, filozófia és módszer (teória és praxis), amely a következőképpen értendő:

Designkommunikáció = fejlesztésbe (fejlődésbe) integrált kommunikáció. 

Cosovan Attila 2009-ben íródott doktori disszertációjában fektette le a módszer alapjait.

A design; tervezőművészet, kreatív tervezés, alkotói magatartás. Ehhez társul a kommunikáció; a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió (belső párbeszéd), mint az interhumánus fenomén szintjén. Így tehát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍD- ként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Interdiszciplináris és interprofesszionális módszerével valós idejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között.A tervezés, az alkotás és az ebből fakadó kapcsolatteremtési szándék az emberi faj egyik legfontosabb adottsága, lehetősége, kötelessége és egyben felelőssége – figyelembe véve a társadalmi állandó(k) és változó(k) kölcsönhatását.Az alkotói, tervezői kapcsolatteremtési képességünk fajunk létezése óta determinálja integrált és differenciált, azaz komplex emberi gondolkodásunkat, amely a minimum és maximum szabályokat figyelembe véve – a felismerés / megismerés fenomenológiájában – egy holisztikus viszonyrendszerben fogalmazódik meg; ezzel segítve a tervezői, alkotói optimum megtalálását.

Hármas viszonyrendszer:

anyag–anyagtalan

viszonyatúlélés–fennmaradás - fejlődés

 viszonyaállandó–változó(k)

A hármas viszonyrendszer mindig a szemünk előtt lebeg, feltesszük a lehető legtöbb kérdést, hogy a mélyére ássunk az adott témának, célunk, hogy felfedezzük a lényegi kérdéseket, majd ezeket megválaszolva alakítsuk ki az adott projekt koncepcióját majd a megvalósítását.